Egyedi patchwork ajándékok közvetlenül a készítőtől...

Zene és Zene

2006 januárjában a Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt a Hamza Studio Zene című kiállítása a Hamza Múzeumban. Bartók Béla születésének 125. évfordulója alkalmából csak A kékszakállú herceg vára című művével foglalkoztam. Egy kicsit belevittem a mai tecnikát is, ugyanis a képeim használt cd-k hátlapján jelentek meg. 

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
2005. 
50x70 cm, filctoll cd-n, papír, j. j. l.: "farkas_e" 

A fotókartonra és az arra felragasztott cd-lemezekre a színpadi történések rövid leírását vittem fel.

E kép továbbgondolása, és a történések illusztrálása a következő kép, ahol a cd-lemezekre kerültek az illusztrációk, a fotókartonon pedig a műből egy-egy jellemző részlet olvasható.

És mindig is éjjel lesz már...
2005.
50x70 cm, filctoll cd-n, papír, j. b. l.: "farkas_e"

Szintén a Zene volt a témája a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete 2007. évi kiállításának, Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából. Két nagyobb témával jelentem meg a kiállításon. 

A Variációk egy témára I-II. bakelitlemez-borító terve, mintájának ötletét Andy Warhol Che Guevara-ról készült színes montázsa adta. Az első képen Kodály Zoltán különböző színekben látható, míg a másodikon a piros-fehér-zöld színhármast használtam. Ezzel a munkámmal nyertem el a kiállítás egyik nívódíját! 

Variációk egy témára I-II.
2007. 
50x70 cm, számítógépes grafika, j. n.
 

Ugyancsak ezen a kiállításon szerepelt a Fraktál-ritmus sorozat. A fraktálok „önhasonló", végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható. Az elnevezést 1975-ben Benoît Mandelbrot adta, a latin fractus (vagyis törött; törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok tört számú dimenziójára utal. 
Az önhasonlóság azt jelenti, hogy egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen például a természetben a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, a hópelyhek alakja, a hegyek csipkézete, a fa ágai, a hullámok fodrozódása és még sok más. – A fraktál szóval rendszerint az önhasonló alakzatok közül azokra utalnak, amelyeket egy matematikai formulával le lehet írni, vagy meg lehet alkotni.
A fraktálok a huszadik század második felében bevonultak a matematikából a kultúrába is. Népszerűségük különösen a PC-k elterjedése óta szökött fel, ugyanis rengeteg egyszerűen, nem-matematikus szakemberek által kezelhető szoftvert írtak már számítógépes fraktál-képek generálására, s így ez afféle szabadidős tevékenységként (hobby) is elterjedt.
(forrás: Wikipédia - A szabad lexikon)

Fraktál-ritmus
2007.
7x21x30 cm, pasztell-fotókarton, j. b. l. és j. j. l.: "farkas_e 2007"

Fraktálokkal főiskolás koromban találkoztam először, és már akkor lenyűgöztek sokszínűségükkel és rendszerességükkel. Hasonlóságot véltem felfedezni a fraktálok ritmikussága, és a zene bizonyos ütemei között.
Kihívást jelentett számomra egy-egy fraktál manuális megalkotása, így képeim leegyszerűsített alakzatokat ábrázolnak. Azonban végtelen számú lehetőség áll rendelkezésünkre, hogy ezeket az alakzatokat tovább bővítsük, különböző módon ismételjük.
A képek készítésekor geometriai transzformációkat alkalmaztam, mint a kicsinyítés, középpontos tükrözés, eltolás, forgatás. Az így létrehozott újabb és újabb alakzatok a képeken bizonyos ritmus szerint követik egymást, éppúgy, mint a zenében is.

Épített környezetünk

2005-ben, a Kulturális Örökség Napjai alkalmából került megrendezése a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesülete alkotó tagjainak első kiállítása, Épített környezetünk címmel. A tárlatra két kép készült, a Béka a promenádon Máté György szobrászművész békás szökőkútjának egyik alakja.

Salgóvár
2005.
34,5x50 cm, pasztell, papír, j. j. l.: "FE 2005"

Béka a promenádon
2005.
50x35 cm, rostiron, papír, j. j. l.: "FE 2005"

Ennyi...

A Hamza Studio tagjainak 2005-ben nagy lehetőség adódott: kiállíthattunk a Szolnoki Művésztelepen. A tárlatra az Ember lenni című alkotásomat válogatták be, ami egy patchwork darab, de azt hiszem, jól megállta helyét egy művészeti kiállításon. :)

Ember lenni
2005. 
20x100x15 cm, patchwork, karton, j. n.

A tárgy egy ötszög-labdákból összeállított sorozat, a születéstől a halálig szimbolizálja az ember életútját. A kezdetben fehérek, tiszták vagyunk, ahogy növekszünk (és ahogy a labdák is nőnek), "jönnek ránk" a színek, míg végül a halált a fekete színnel társítja kultúránk. 
A cím Arany János: Domokos napra című verséből egy nagyon komoly gondolat rezüméje: "...Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben: Ember lenni mindég, minden körülményben..."

I love Jászberény

2004-ben a Hamza Studio I love Jászberény címmel rendezett kiállítást a Hamza Gyűjtemény és Jász Galériában. Én akkor már itt dolgoztam, és tulajdonképpen ennek a kiállításnak a kapcsán lettem tag a Studioban is. 
Az I love Jászberény projekt Beluzsár Csaba fejéből pattant ki: mi lenne, ha mindenki ugyanarról a fotóról (ami a nagytemplomot és a lovasszobrot ábrázolja) készítene festményt, hiperreálisan. 
A projektben résztvevő alkotók: Bartos Kinga, Beluzsár Csaba, Demény Andrea, Farkas Edit, Kovács Zsigmond, Máté Eszter, Nagy Ildikó, Nagy Tamás, Palkovits Edina, Papp Anett

Az én képem:

I love Jászberény
2004.
30x21 cm, tempera-papír, j. n.

A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria tulajdona.

Azóta többször nekifutottam a témának, és még egy, honlapra érdemes változatot szeretnék megmutatni. A torony bizonyos részei nagyon megtetszettek, akvarellel már-már absztrakt festménynek is beillenek. 

 Torony
2008.
30x21 cm, akvarell, papír, j. b. l.: "farkas_e 2008"